Kárrendezés, 2. lépés: kárszemle és az iratok összegyűjtése
Mi történik a kárszemlén, ki a kárszakértő, és milyen iratokat kérhet a biztosító. Hogyan kerüljük el a végtelen hiánypótlást.
Megjelent:
A bejelentés után a biztosító felméri a kárt. Ez a szakasz a leghosszabb, és itt telik el a legtöbb idő. Hogy mennyi, az nagyrészt a biztosító szervezettségén múlik, de rajtunk is.
A kárszemle
Nagyobb lakás- és casco-káraknál a biztosító kárszakértőt küld, aki a helyszínen megnézi a kárt, fényképez, és jegyzőkönyvet vesz fel. Kisebb káraknál egyre gyakoribb, hogy a fényképek és a számlák alapján, személyes szemle nélkül döntenek.
A szemlén legyünk jelen, és mutassunk meg minden sérülést. Ha valami később derül ki (például egy beázás nyoma csak száradás után látszik), azt is jelentsük be utólag, a kárszámra hivatkozva.
A jegyzőkönyv
A kárfelvételi jegyzőkönyvet aláírás előtt olvassuk el. Ha valamivel nem értünk egyet, írjuk rá a megjegyzésünket. Az aláírás azt igazolja, hogy a szemle megtörtént, nem azt, hogy elfogadtuk a kárösszeget.
Milyen iratok kellhetnek?
Káresettől függően például ezek:
- rendőrségi feljelentés vagy határozat (lopás, betörés, rongálás esetén);
- a sérült tárgyak vásárlási számlái vagy más bizonyíték a meglétükre és értékükre;
- javítási árajánlat vagy számla;
- tulajdoni lap, forgalmi engedély, jogosítvány;
- közlekedési balesetnél a baleseti bejelentő vagy a rendőrségi iratok.
A hiánypótlás csapdája
A kárrendezés leggyakoribb lassítója, ha a biztosító apránként kéri az iratokat: először az egyiket, két hét múlva a másikat. Ezt úgy kerülhetjük el, ha már az elején írásban kérjük a teljes listát. A jól szervezett biztosító ezt magától is megadja.
Mit árul el ez a szakasz a biztosítóról?
Jó jel, ha a szakértő néhány napon belül jelentkezik, ha a szükséges iratok listája egyszerre és egyértelműen megérkezik, és ha tudunk kit hívni, ha kérdésünk van. Rossz jel, ha hetekig nem történik semmi, és minden újabb levélben újabb iratot kérnek.